Párszavas

Rettenetesen rossz a netem,egy-egy oldalt hosszú percek alatt tölt be és nem enged képet feltenni sem :( Elvileg holnap estétől jobb lesz így majd akkor jövök a gesztenyetorta receptjével,mert végül elkészült és irtó finom is lett-na jó,szépnek azért nem volt mondható:)

Így most visszavonulok Apázni:)

...és ismét hétvége közeleg...

Mondom én,mifelénk rohannak a napok.Olyan eseménydús hetünk volt hogy csak kapkodtam a fejem,de jó ez így.Mostanában kicsit hanyagolom a blogot, és magát az internetet is, próbálok inkább a személyes kapcsolatokra fókuszálni , barátnőkkel találkozni, beszélgetni, örülni mások társaságának,próbálom jobban értékelni azt amim van.Aztán ott volt a Kedves szülinapja,Botond névnapja és a hétvégén Dédi szülinapját ünnepeljük-igaz Ő még nem tud róla:) Szerettem volna meglepni a Dédit egy kis meglepetésbulival de sajnos ez nem jött össze,így mi leszünk a meglepetés egy általam készített torta társaságában:) Na ez jóóó nagyképűen hangzott, bevallom eddig jóformán csak gyümölcstortákat készítettem, igaz egyszer bevállaltam két túrótortát is de az feledhetőre sikerült, csakúgy mint Botond idei vakondtúrás-tortája.Na de most!!!Úgy döntöttem megpróbálkozom anyum gesztenyetortájával ami Barnus szülinapján olyan nagy sikert aratott....aztán ki tudja mi lesz a vége, hála égnek a cukrászdák vasárnap is nyitva vannak:)

Szóval vasárnap tortasütési kísérlet és köszöntés lesz,holnap pedig a Jeli-arborétumot látogatjuk meg, már nagyon várom azt a tiszta, nyugodt levegőt...remélem a fiúk is élvezni fogják.De ne szaladjunk ennyire előre, ígértem hogy mutatok képeket az elkészült sk ajándékokról:)

Apát végül egy epres gyümölcstortával leptem meg,lévén hogy az a kedvence.(Tudom tudom,  irtó szerencsés vagyok :D ) Aztán kapott még mellé fényképes pólót amit szintén én készítettem, személyre szóló kuponfüzetet és a kedvenc együttese legújabb albumát.Összesen kb 1000 ft-ot költöttem el az egészre, igazából csak a gyümölcsért, a vasalható fóliáért és a nyomtatásért kellett fizetnem, minden más megtalálható volt itthon.(A pólót ajándékba kaptam a kedvenc gyógytornászunktól :))Tudom ez nem túl nagy összeg, de így, hogy én csak a gyes és a családi pótlék összegével járulok hozzá a családi kasszához, nem láttam értelmét annak hogy a saját fizetéséből ajándékot vegyek neki-ráadásul ezeknek sokkal jobban is örült.A kuponfüzetet elfelejtettem még fotózni de a póló ilyen lett:

Azt még nem tudom a mosást mennyire fogja bírni, bízom benne hogy jól,főleg hogy más a fiúknak is beszereztem egy-egy fehér pólót amin kiélhetem a bennem szunnyadó vasalásmániát:)

Botond ajándékának elkészítése bizony jóval tovább tartott mint Apáé, de egy cseppet sem bántam...még ma is azon vitáztak ki üljön bele először, közben a kis kémény tönkre is ment,nem bírta a strapát:D Így még a pici is bele tud mászni egyedül, ez nekem irtóra praktikus mert nem kell rohangálnom amikor beleülni támad kedve.A Thomast egyébként Évinél láttam meg, ott is szerettem bele.Most szívhatom a fogam mert Barnus is ilyenért könyörög névnapjára, én viszont  kiskonyhát szeretnék neki...olyan anyagból készült összehajtogathatós, asztalratehetős fajtát ami nem foglal nagy helyet.Mert ez a legnagyobb és igazából egyetlen gondom ezzel a lakással, a helyhiány...(Már most elterveztem, ha valaki megkérdezni mit vegyen a fiúknak karácsonyra akkor azt fogom mondani: mindegy, csak KICSI legyen!:))

Visszatérve a Thomasra,következzen egy kép róla és az ünnepeltről:

És még egy....:

...mert ketten is beleférnek:)

Ha a vasárnapi torta jól sikerül akkor jövő héten egy recepttel is jövök!:)

Kipurcanva:)

Hóttfáradt vagyok:)Tegnap Apa ajándékai készültek el,ma pedig Boti meglepi Thomasának álltam neki.El is készült,persze messze sem lett olyan szép mint Évié de azért bízom benne hogy nagy lesz az öröm:)

Apa nagyon örült a sk ajándékoknak és az epres gyümölcstortának,reggel nyolckor az ágy mellett állva, énekelve ébresztettük,majd kibontotta az ajándékokat is...A pólót egyszerűen el sem akarta hinni hogy én csináltam, pedig tényleg nem kellett hozzá túl nagy szaktudás.Azt hiszem sorozatgyártásba fogok és a fiúknak is csinálok valami mesefigurás felsőt,úgyis olyan horror árban vannak.

Holnap jövök majd képekkel is de most elalszok...

Sietősen

Gyorsan írok pár sort mert nagyon el vagyok havazva megint:)Ismét itt a hétvége pedig csak most lett vége az előzőnek..néha úgy érzem rohannak a napok,a srácok olyan ütemben nőnek,fejlődnek,okosodnak hogy sokszor megállok a napi rutin közepette és csak nézem őket és arra gondolok:mintha tegnap születtek volna...

Voltunk Pesten, elkészült Boti új éjszakai sínje.Most nem kellett sokat várni, a Salus emberei jönnek ilyenkor ki a klinikára és először az elkészült síneket osztják ki majd készítik az új mintákat.Namármost így az elsők között voltunk..a gigszer csak az volt hogy a drágalátos Salusos tanuló???fiúnak fogalma sem volt róla hogyan is kell feladni egy ilyen sínt...kész röhej volt,ha nem idegesített volna borzasztóan a nemtörődöm és hanyag viselkedése akár még viccesnek is találtam volna.Így azonban csak levettem Botond lábáról a sínt és újból felcsatoltam,közben pedig halkan elmagyaráztam neki hogy mégis miként kellene megoldania ezt a felettébb bonyolult feladatot.Remélem kellőképpen felidegesítettem ahhoz hogy minél hamarabb pályát módosítson.(Sajnos vannak olyan emberek akik már alaptermészetüknél fogva NEM alkalmasak arra hogy gyerekek közelében dolgozzanak-na ez a fiú pont ilyen volt.)

Ezután rohantunk haza mert Apának fontos edzése volt-ma volt a bajnokság utolsó  meccse,nyertek:)Így az idei bajnokságon is első helyet értek el és jövőre NB.I-ben indulhatnak...persze ez megint azzal jár hogy alig látjuk majd, de ha Őt ez (is) boldoggá teszi akkor engem is:) Holnap pedig Győrbe megyünk,végre egy kicsit kettesben!

Közben készülök Boti névnapjára és az Ő szülinapjára...Évinél ismét szuper ötleteket találtam,  így kartondoboz Thomas fog készülni Botinak,Apát pedig sk kuponfüzettel lepem meg,egy fényképes póló kíséretében.Majd jövök képekkel ha elkészültem:)
További szép hétvégét mindenkinek!:)

Egy vers margójára

Verset kaptam a kisfiamtól ma ajándékba.Az oviban tanulta,elvileg holnap szabadott volna csak elmondania nekem amikor átadják az anyukáknak a kis apró ajándékokat,de már két napja szavalja-büszkén boldogan.

Anyák napjára (népköltés)

Úgy repültem, mint a madár,
pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked,
pedig kertem sincsen.
A szeretet az én szárnyam,
szívem az én kertem,
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem.

 Aztán mikor anyumnál voltunk,egyszer csak beszaladt pár szál virággal:Anya ezt neked hoztam!Épp kezdtem meghatódni mikor közölte:Ja mégsem,inkább a Maminak!-majd anyum kezébe nyomta és már rohant is...Ám egyszer csak visszafordult és azt mondta:Azért nem te kaptad mert neked sokkal többet hozok!:)

Hát ez volt az én igazi ajándékom,és nem is vágyom többre:)

Készültünk mi is a mai napra,tenyérlenyomatos virágcsokorral,ujjlenyomatos virágos képpel,szétnyíló fényképes tulipánnal...nagy sikerünk volt vele és olyan de olyan örömmel segítettek ,ragasztgattak, mintalyukasztóval virágokat vagdostak ...szeretem ezeket az együtt pepecselős pillanatokat,van hogy Apa is mellénk kuporodik és segít a picinek ragasztgatni:)

Programozó

Íme a saját,privát kis listám azokról a helyekről,programokról ahova szeretnénk még az idén eljutni:

-Ság hegy: első,örök szerelmem,számomra megunhatatlan...biztos hogy még többször feljövünk a gyerekekkel mert ők is nagyon szeretik:)

-Jeli arborétum: ide még ebben a hónapban elmegyünk mert nem szeretnék lemaradni a havasszépe tömeges virágzásáról...olyan látvány ez amit nem lehet elfelejteni,újra és újra magához vonzza az embert.A fiúkkal még nem voltunk itt,hát most bepótoljuk.

-"Gyümölcs, bor és pálinka a gasztronómiában" fesztivál Vönöckön:itt is jártunk már két éve,rengeteg gyerekprogram,ugrálóvár,finom enni és innivalók-és ami a legfontosabb,rengeteg barát,rokon és ismerős,hiszen ebben a faluban éltem életem első hat évében.

-Győrkőcfesztivál: szerintem erről nem kell írnom semmit-gyerekek,gyerekek és gyerekek minden mennyiségben,hangzavar,színek,kavalkád,jókedv:)Minden évben kihagyhatatlan!(Ha az időjárás engedi...)

-Sobri Jóska kaland és élménypark: itt még nem jártunk de már ősszel is készültünk, akkor sajnos nem jött össze-remélem idén nyáron nem jön közbe semmi.

-Őrségi vásár: Őriszentpéteren él a legjobb barátnőm, a Nagyobbikom keresztanyuja így ide már sok-sok éve jövünk rendíthetetlenül....Az Őrség varázslatos levegője, nyugalma,tisztasága, a lüktető vásári forgatag, Szilvi tökmagolajos krumplija...jaj már bárcsak ott tartanánk:)

Közben lassan éjfél úgyhogy a listát máskor folytatom,holnap ugyanis Veszprémbe látogatunk:)Egy kedves ismerős anyuka ajánlotta a Gizella-fesztivált,lesz jelmezes felvonulás,vidámparkoló,népi fajátékok, ügyességi vetélkedők...a gyerekek biztosan élvezni fogják.

A hétvége legjobb pillanatai

Rég volt már olyan tartalmas és jókedvű hétvégénk mint a múltkori.A szombati tapolcai kirándulás után a vasárnapot anyumnál töltöttem a fiúkkal míg Péter két kisgyereket vitt versenyezni.Persze egész nap az udvaron voltak,olyan kincs ez amiben sajnos idehaza nincsen részük-anyuéknál azonban focizhatnak, motorozhatnak, csúszdázhatnak, homokozhatnak kedvükre.Este aztán a mamára hagytuk őket pár órára és beszélgetős-borozgatós estét csaptunk néhány barátunkkal(ezért maradt el a tapolcai beszámoló folytatása:)).

A hétfő délutánt a Ság hegyen töltöttük,pár klubbos anyukával összebeszélve szalonnasütést terveztünk ami végül nagyon-nagyon jól sikerült...az apukák fociztak a srácokkal,mi szalonnát-virslit sütöttünk,közben beszélgettünk...hajj de jó volt!Majdnem este kilenckor értünk haza így már aznap sem volt erőm írni...

Május elsején pedig fagyizós-pizzázós-játszóteres délutánt tartottunk a fiúkkal,közben belehallgattunk Kökény Attila koncertjébe is de Botond nem igazán díjazta a hangerőt,végig a nyakamban csimpaszkodott szorosan hozzám bújva...majd elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című dalocskát:)Édes volt a kincsem:)

Széplábú Botim:)

Bizony,nekem már ilyenem is van,ma mondta a doktor bácsi:)Nagyon féltem a mai kontrollvizsgálattól, decemberben úgy köszöntünk el a dokinktól hogy májusban vagy két hét gipsz vagy csak egy sima sínmintavétel várja Botit.Hát ettől a gipszelős dologtól a frász jött rám,elképzeltem ahogy az én örökmozgó kisfiam két hétig az ágyhoz van kötve...brrrr...

De Boti lába szép,nem is szép,csodaszép.A doki bácsink közölte hogy valószínűleg pillanatnyi elmezavarában beszélhetett gipszelésről a múltkor hiszen ritka az a dongalábas akinek ilyen jó a lába.Úgyhogy a nagy kő lehullott a szívemről és végre Apa is megnyugodott.Jövő héten még elautózunk az új éjszakai sínért és legközelebb majd csak novemberben kell mennünk:)

Arról inkább nem írok hogy mennyit kellett várnunk már megint,kibírtuk,kész.Volt hiszti, csapkodás, miegyéb. Barnus irtó csúnyán viselkedett,így Apa végül megjutalmazta egy atyai kis pofonnal...Na,most lehet hívni a gyermekvédelmet, bizony, verjük a gyereket!Sokmindent elnézek a fiúknak, néha olyan dolgokat is amiket nem kéne.De mikor már másodszor kezd el rugdosni egy nagyon beteg kisfiú felé úgy hogy már az első alkalommal is elmondtuk neki hogy ez nem szép dolog, ne csinálja-nem,egyáltalán nem csodálom hogy Apánál elszakadt a cérna.Végül aztán el is vitte sétálni mert már nagyon túlpörgött a nemalvástól.

Miután a klinikán végeztünk még betértünk az Ikeába is és beadtuk Barnust a gyermekmegőrzőbe-most először:)Nagyon tetszett neki,alig tudtam kiimádkozni...Jó látni ahogy egyre jobban kinyílik, egyre bátrabb, érdeklődőbb...büszke vagyok rá,az én olvadt csokoládé szemű kisfiamra.

De akármilyen jó hír is az hogy Boti lába szép és akármilyen büszke vagyok rájuk,azért ezeken a napokon mindig nehéz szívvel fekszem le.Látni azt a rengeteg sérült,beteg kisgyereket ott a klinikán, látni az édesanyákat akik emberfeletti harcot vívnak nap mint nap a gyermekeikért, látni a szeretetet és a fáradtságot a szemükben...elgondolkodtató és fájdalmas érzés.Hálát adok minden percben a sorsnak amiért Boti csak dongalábas..hogy amikor rámnéz tisztán ragyog a szeme..hogy tudja mondani:anya...kimondhatatlanul szerencsések vagyunk.

Ígéretet teszek...

hogy mostantól soha nem ígérem meg hogy:holnap majd megírom:)Mert az úgyse jön össze,mindig közbejön valami(igaz néha csak a Született Feleségek:).Szóval nem ígérgetek.Becsszó.