Filmajánló

Nemrégiben egy kedves ismerősöm ajánlására megnéztünk egy filmet Apával. Persze nem moziban hanem itthon a nappaliban,ugyanis azon ígéretemet miszerint havonta el fogunk járni moziba,sajnos elég nehéz betartanom,a helyi mozi műsora egyenesen csapnivaló,amire pedig érdemes lenne elmenni azt önhatalmúan "művészfilmnek" titulálják és csütörtökön vetítik,Apa legfőbb edzésidejében.Ennyit a helyi moziról:)

A film címe Életrevalók és engem teljesen elvarázsolt.Szó szerint könnyesre röhögtem magam a végére,hisz a rengeteg és ütős poén mellett pontosan értettem a mondandóját.A film lényegében két,homlokegyenest különböző ember barátságáról szól,néha megható,néha vicces de mindenképpen elgondolkodtató formában.Mindenképpen ajánlom annak aki még nem látta,aki pedig már igen az nézze meg még egyszer,ez az a fajta film amit nem lehet elégszer látni,mindig ad valami újat.

Bábszínház helyett

ma ismét az orvoshoz vezetett az utunk:( Barnus már este mondogatta hogy fáj a torka majd szép lassak köhögni is elkezdett.Reggel pedig már kifejezetten kérte hogy menjünk el a doktor bácsihoz.Na,gondoltam ennek fele se tréfa így aztán összekaptuk magunkat és kilenc óra után pár perccel már a váróteremben üldögéltünk.Diagnózis:piros a torka és a légzése sem tökéletes,így ismét kapott antibiotikumot és köptetőt is:(
Pluszban még nyomatom neki ezerrel a propoliszos mézet és a c-vitamint is,hátha segít.

Hála égnek cseppet sem volt elkenődve amiért lemaradt a bábszínházról,örült neki hogy játszhat az öcsivel.Kezdenek egyre jobban eljátszani egymással, társasoznak, rengeteget kirakóznak, na és persze irtó sokat veszekszenek:) Sokszor már a hajamat tépem estére a sok üvöltéstől,hol az egyik jön sírva,hol a másik,én meg tegyek igazságot...Na azt már nem.Ilyenkor általában beküldöm őket a szobába és elintézem annyival hogy beszéljék meg egymás között.És megbeszélik :)

Apropó,beszélgetés.Egyre többet beszélgetnek.Reggel és este az a napom legszebb,legnyugodtabb része amikor őket hallgatom az ágyból...ők pedig csacsognak-csacsognak rendületlenül,Botond az édes,pösze kis babahangján, Barnus pedig a koraérett, tudálékos nagytesóén:)))

"-Botond!Tudod mennyi hatnak a fele??
-Tudom!Kettő!
-Nem,nem,rosszul mondtad!Hatnak a fele az három!Mert három meg három az hat!"

Ilyen és ehhez hasonló magasröptű társalgásokat folytatnak reggel hétkor :)))Ugyanis Barnusnak a foci és a társasok mellett új szerelme született:a számok.Persze,elszámolni mondjuk ötvenig eddig is tudott,de most már konkrétan összead és kivon.Imádkozom hogy a betűk ne kezdjék el érdekelni,jobban örülnék ha olvasni csak az iskolában tanulna meg.Addig pedig még van majdnem három éve...és én jobban örülnék ha inkább játszana,amíg megteheti.Amíg megtehetjük

Az első őszi díszek

Pár hónapja szintén Évi blogján akadtam rá egy szuper kis akcióra aminek a keretében rengeteg apró, kedves dolgot árultak fillérekért.Nosza,egyből rendelhetnékem támadt és A.barátnőm le is szállította a csomagom Pestről így még a postaköltséget is megúsztam.Persze a holmik aztán bekerültek a fiókba egy "majd jók leszek valamire" sóhaj kíséretében és ott is pihentek egészen a múlt hétig.Akkor azonban eszembe jutott hogy itt van már az ősz és még semmi őszi díszünk sincs...Így aztán ráakadtam ezekre a tündéri kis kosárkákra amikből már bánom hogy nem rendeltem többet mert ajándéknak is tökéletes lenne.

Az egyiket egyszerűen megtöltöttem a madárberkenye piros bogyójával amit Botival szedtünk útközben,majd kötöttem rá egy piros masnit.A másikba tűzőhabot tettem és teletűzdeltem szárított levendulával,majd a végén lila szalag került rá.És már kész is voltam:)Nem nagy dolog tudom de az én szívemnek kedves,talán pont az egyszerűsége miatt.

A mesék valóban csodákra képesek?

Kedden,Kádár Annamária szombathelyi előadásán kiderült hogy bizony,képesek rá és nem csak arra...Képesek még varázsolni,utat mutatni,hinni tanítani és még rengeteg másra.Nagyon megfogott a pszichológus-írónő személyisége akinek minden mozdulatát,mondatát olyan erő hatja át hogy az már félelmetes.Persze ezt jó értelemben véve mondom,hiszen olyan meggyőződéssel és áhítattal beszélt a mesék varázserejéről ami nagy valószínűséggel a szkeptikusokat is megingatta:)

Különben is,aki képes magáról és a férjéről amolyan igazi,smárolós fotót feltenni a fb-ra "20 éve csókol forrón!" felirattal,az egy igazi szenvedélyes és karakán nő lehet és nekem ez borzasztóan szimpatikus. Mindamellett érthetően és olvasmányosan ír,élvezet olvasni a könyvét,no persze azért a hangját hallani sem volt rossz,sőt!Az előadás végén szerettem volna dedikáltatni a könyvem de a tömeget látva elengedtem ezt az álmot...És meg kell hogy mondjam utóbb egy cseppet sem bántam,hisz fantasztikus estém volt 3 szuper anyukával,akik nem csak kedvesek hanem intelligensek és őszinték is.Így végül beültünk egyet hamburgerezni és közben megvitattuk az élet (és természetesen a gyereknevelés) nagy kérdéseit-hála égnek sok mindenben egyetértünk így túl nagy viták nem kerekedtek,viszont fél 10-kor még a mi kacagásunktól visszhangzott a főtér:)

Egy biztos:lesz még folytatása ennek az estének...teszünk róla :)

Dísztökcsalád Évitől :)

A múlt héten Évi dísztökcsaládja olyan helyesre sikerült hogy muszáj volt lekoppintanom és elkészítenem a mi kis családunkat is.A fiúk persze reklamálnak hogy ők ketten vannak,a tökapukának és anyukának viszont eddig csak egy kicsi fia született,így még készülni fog egy kis lurkó ha kapok olyan kicsiny dísztököt ami megáll a "talpán":)

Évi elkészítési módján csak annyit változtattam hogy gombostűk helyett kétoldalas ragasztót használtam,a többi ugyanaz:maradék csipke,szalag,dekorgumi,alkoholos filc.Szerencsém volt mert mindent találtam itthon:)

(A kép ritka rossz minőségű,kölcsöngéppel készült,remélem a Nikonnal majd többre leszek képes...irtóra várom már hogy kipróbáljam de sajna erre pár napot még várnom is kell :( )

Tudom tudom,TökApának meglehetősen morcos lett az ábrázata,de ez csak a látszat.Ha jobban megnézitek,a bajsza alatt mosolyog :)

Muszáj írnom

a múlt vasárnapról amíg még bennem van...Apával egy olyan fantasztikus koncertélményben volt részünk amit életünk végéig nem fogunk elfelejteni.Idén Szombathely lett a Magyar Dal Napjának fővárosa,így többek között volt Anima Sound System,30Y,Lord,Csík zenekar és Ocho Macho koncert.Mindez a főtéren,két színpadon váltakozva,ingyenesen.Mi végül a Lord első számaira értünk oda, majd az utolsó szám végén már tepertünk is át a másik színpadhoz hogy a Csík zenekart minél közelebbről lássuk.Különleges koncert volt ez, Presser Gáborral kiegészülve.Kicsit féltem hogy Apának nem fog tetszeni, ez a zene annyira nem az ő stílusa:)

Végül kiderült hogy feleslegesen aggódtam.Mindketten csak álltunk ott,körülöttünk a tömeg,a levegőben az áhítat.Egész végig egy hatalmas gombóc volt a torkomban és bizony volt hogy a könnyem a felsőmre potyogott...de még letörölni sem volt kedvem.Szállt a zene,sőt nem is zene volt ez hanem MUZSIKA. Szívbemarkoló, lábakatmegmozgató,igazi magyar muzsika.

Olyannyira elvarázsolódtam a végére hogy már semmi kedvem nem volt Ocho Machot hallgatni,pedig őket is imádom és tervbe is volt véve hogy az ő koncertjükre még maradunk...Azonban az utolsó szám után Apa rám nézett és azt mondta:Szerintem ezt ne rontsuk el az Ocho Machoval,Anya...És könnyes volt a szeme.Így aztán kézenfogva végiglibegtünk a főtéren (igen,libegtünk,mert még a föld fölött jártunk két méterrel), megvacsoráztunk a Mekiben és hazaautókáztunk.Azóta Apa azzal nyúz hogy mikor töltök már le neki Csík zenekar cd-t :)

Ma végre sikerült,így mostantól bármikor meghallgathatja azt a számot is, ami mindkettőnk kedvence lett azon a bizonyos estén.Ez volt az :

Boribonos falvédő anyumtól

Muszáj megmutatnom mert olyan szép lett....imádom :)

Szívek

Mostanában több szívet is készítettem.Az első Szilviéknek készült nászajándékba, a következőket pedig az óvónénik kapták névnapjukra.És még nincs vége a sornak mert már készül a következő...talán valamikor lesz időm itthonra is gyártani párat :)Saját részre egy baglyos mobiltokot fércelgettem össze a magam kis amatőr módján  de sajnos nem sikerült túl jó képet készítenem róla...élőben cukibb:)

duplánlevendulás szív-függők....illatosak is:)

sk mobiltokom

nász-ajándék

Megint elhavazódtam

egy kissé és sajnos megint nem kellemes okból kifolyólag.Először Apa dőlt ki a sorból két hete mikor meccs közben "beállt" a dereka majd a múlt hétvégén Barnus megkezdte az idei "mindenthazahozokazoviból" játszmát és először csak ő,majd két nap múlva már Boti is belázasodott.Apa dereka már jól van de az a hét elég kemény volt, kb. mintha nem is lett volna itthon mikor velünk volt:)

A fiúk is javulgatnak, a hét eleji sűrű, zöldes, az orrukon keresztül távozó váladék mára víztisztává szelídült, így ha minden igaz,Barnus hétfőn ismét beleveti magát az ovis létbe.Pár hétig,gondolom, aztán kezdődik az egész előröl...és a pár hét még a jobbik eset...

És hogy még ne legyen vége a sornak,tegnap végleg kilehelte a lelkét a kis fotómasinám amihez meglehetősen érzelmes szálak fűztek,lévén hogy még a saját kis spórolt pénzemből vásároltam,lassan már 9 éve.Azóta ugye már nincs olyan hogy saját,csak közös van.No de ez a kis gép az enyém volt és most már nincs. Keresem az utódját de tudom hogy az már nem lesz ugyanaz...:(

Néha kezdem azt érezni hogy el vagyunk átkozva.No erre lenne is tippem hogy ki által, de a múlt héten magamévá tettem Kádár Annamária egyik borzasztóan frappáns mondatát: Ne rúgj a szarba,mert szaros lesz a lábad!Szóval mostanában próbálok így élni és nem törődni a rosszakaróimmal.(Illetve rosszakarómmal, mert csak egy van.)Ahhoz pedig Kádár Annamária sem kell hogy higgyek a mesék örök tanulságában:a rossz előbb-utóbb elnyeri méltó büntetését....És ez így is van :)