Ötéves

Barnus ma ötéves lett.Igazi nagyfiú,pedig mintha ma született volna.Soha nem fogom elfelejteni az első képet amit láttam róla,Apa telefonján kinn a folyosón ...néztem és arra gondoltam:jesszusom de csúnya!!!! :D Még azt a kérdést is megkockáztattam hogy :Apa,Ő biztos a miénk??? Bizony,az első percekben nem láttam Őt szépnek,bevallom.Az arca fel volt püffedve,a szemei résnyire szűkültek,a pofija eltorzult ahogy az inkubátorban hasalt....Aztán két óra múlva kihozták hozzám és én rettegve vártam az első találkozást.Belépett az egyik szülésznő, karján a pólyában egy tündéri hajasbaba aludt, és én csak ámulva néztelek és a szívemet szétfeszítette a büszkeség.

Ma pedig már 5 éves lett.Érzékeny,könnyensírvafakadós,focimániás,olvasáskor odabújós,esti ének követelős, palacsintaimádó kisfiam :) Oviba nagyon szeret járni,igaz,inkább az idősebbekkel barátkozik, kártyázik, társasozik.Január óta egy csoportba járnak Botival, akkor volt pár kemény hetünk vele, éreztem hogy féltékeny a pici körül támadt figyelemre, arra hogy már nem ő a legkisebb a csoportban...

Ma már szépnek látom,a legszebbnek.A hihetetlen barna szemét,a nyúlánk végtagjait,az esetlen mégis oly heves (és ritka) ölelését,a hatalmas szívét,az okos mondatait...Azt mondják az ember a gyerekeit (jó esetben) egyformán szereti....Én azt gondolom képtelenség egyformán szeretni,én nem tudok!Egyforma erősen szeretem őket de mégis olyan másként...Barnus csupa megfejtésre váró titok akinek minden szeretetmegnyilvánítása olyan izzó öröm ami napokig elkísér.Boti pedig olyan mintha tükörbe pillantanék ...annyira belőlem való,annyira az én vérem hogy néha szinte fáj rápillantani.Ugyanakkor csupa huncutság és vidámság akinek lehetetlen ellenállni,rá muszáj visszamosolyogni még akkor is ha rossz fát tett a tűzre.

Hihetetlen szerencsések vagyunk hogy Ők vannak nekünk :) Igyekszem írni majd a szülinapi buliról is,bár a családi majd csak most hétvégén lesz :) De a lényeget azt hiszem elmondtam.Köszönöm hogy végigolvastátok, még ha néha csapongtam is.

Életjelek

Atyavilág most látom csak hogy már milyen rég nem írtam...valamiért egy hónap volt a fejemben de már kettő is eltelt azóta,sőt...

Pedig nincs semmi bajom,bajunk (a makacs visszatérő náthán kívül a gyerkőcöknél amit két hét ovi után egy hét itthonlét követ ) csak valahogy ellustultam, elkényelmesedtem :) Tudom nem szép ilyet mondani de élvezem a munkanélküliséget...Lassan hat éve voltam 24 órás szolgálatban a fiúk mellett, most élvezem hogy magamra is marad egy kis időm napközben, olvashatok ,fércelgethetek kedvemre.Élvezem hogy Apával többet lehetünk kettesben,ez mindkettőnknek jót tesz :) Na és persze nekiálltam megnézni a kedvenc sorozataimat itt a neten és irulás-pirulás,blogírás helyett általában McCsábítót választottam :)))

Azért mutatom hogy mostanában mik készültek :)

Kulcstartó anyukámnak :) Én terveztem :)

Muffinos kulcstartó,kérésre...

Címkés-zörgős babajátékok,saját ötlet alapján :)

Persze pasis változatban is elkészültek :)

Kokárdák helyett...

Tilda madárka gyapjúfilcből...kedvenc

és pamutvászonból :)

Fércnyuszkó 

Tildás szívkoszorú

gyapjúfilc tojások,színesek,vidámak,jóidőrevágyódósak :)

Készült még több dolog is majd azokat is megmutatom de most gyorsan írok egy új bejegyzést mielőtt kifutok az időből :)

Szöveg helyett

...beszéljenek most a képek :)

a tavalyi adventi koszorúnk...de fura leírni hogy a tavalyi:)

felülnézetből:)

az adventi naptár,wc-papírgurigákból és maradék papírokból...minden hengerben volt egy meglepetésötlet aznapra és egy kis édesség

közelebbről...(nekem annyira tetszik hogy lehet jövőre is ezt teszem fel:))) )

egyszerű kis mécsestartók a konyhaablakba

:)

és a nagy kedvencek,gyapjúfilc szívecskék a fára,saját ötlet alapján

és szintén törtfehér gyapjúficből készültek ezek a csillagok is, amik aztán a karácsonyfánk ékkövei lettek...beragyogták az egész szobát:)

Holnap jövök képekkel a sajátkezű kis apróságokról és a fiúkról is :)

Karácsony után

Ma ketten is leszidtak amiért olyan rég jelentkeztem már,így adok pár életjelet magamról,persze csak hű rajongóim kedvéért :)

Eltelt a december és lassan a januárnak is vége..én meg csak csapongok ide-oda,olyan gyorsan változik az életem hogy néha úgy érzem,képtelen vagyok utolérni.Úgy alakult hogy -ahogy erre más utaltam korábban is-munkanélküli lettem,életemben másodszor.Nem mondhatom hogy kellemes érzés,na.Igazából már október végén szembesülnöm kellett ezzel a ténnyel,de valahogy a karácsonyi készülődésben olyan jó volt megfeledkezni róla...

Mert azért volt karácsonyi készülődés is,még ha a sok betegeskedés miatt meg is kopott kissé a fénye.Az ünnepek előtt még végigsöpört a fiúkon egy enyhe megfázás is de ezt már szinte megkönnyebbülve fogadtam...mit nekem megfázás mikor túljutottunk a szalmonellán????Az ünnepek alatt így hála égnek már csak a ránkrakódott kilókkal kellett megküzdeni :)))Vendégek jöttek-mentek,mi is mentünk sokat,jó volt:)

Az első szentesténk volt négyesben.Mesés volt...nyugodt,meghitt,éppen olyan amilyenről mindig is álmodtam gyerekkoromban.Majd egyszer leírom hogy milyenek voltak az én régesrégi karácsonyaim,de nem most. Most csak a szép dolgokról szeretnék írni :)

Igyekszem majd képeket is tenni fel mert most látom hogy még az adventi koszorúnkat sem mutattam meg a nagyközönségnek:)És írnom kell még egy szülinapos nagyfiúról is,meg az oviról meg a szobatisztaságról és egyéb fontos dolgokról,de ezt már nem ma.Késő van.Igyekszem majd gyakrabban jönni de mostanában újra rákaptam az olvasásra és néha úgy belemerülök egy jó könyvbe hogy minden megszűnik körülöttem.:)