Ötéves

Barnus ma ötéves lett.Igazi nagyfiú,pedig mintha ma született volna.Soha nem fogom elfelejteni az első képet amit láttam róla,Apa telefonján kinn a folyosón ...néztem és arra gondoltam:jesszusom de csúnya!!!! :D Még azt a kérdést is megkockáztattam hogy :Apa,Ő biztos a miénk??? Bizony,az első percekben nem láttam Őt szépnek,bevallom.Az arca fel volt püffedve,a szemei résnyire szűkültek,a pofija eltorzult ahogy az inkubátorban hasalt....Aztán két óra múlva kihozták hozzám és én rettegve vártam az első találkozást.Belépett az egyik szülésznő, karján a pólyában egy tündéri hajasbaba aludt, és én csak ámulva néztelek és a szívemet szétfeszítette a büszkeség.

Ma pedig már 5 éves lett.Érzékeny,könnyensírvafakadós,focimániás,olvasáskor odabújós,esti ének követelős, palacsintaimádó kisfiam :) Oviba nagyon szeret járni,igaz,inkább az idősebbekkel barátkozik, kártyázik, társasozik.Január óta egy csoportba járnak Botival, akkor volt pár kemény hetünk vele, éreztem hogy féltékeny a pici körül támadt figyelemre, arra hogy már nem ő a legkisebb a csoportban...

Ma már szépnek látom,a legszebbnek.A hihetetlen barna szemét,a nyúlánk végtagjait,az esetlen mégis oly heves (és ritka) ölelését,a hatalmas szívét,az okos mondatait...Azt mondják az ember a gyerekeit (jó esetben) egyformán szereti....Én azt gondolom képtelenség egyformán szeretni,én nem tudok!Egyforma erősen szeretem őket de mégis olyan másként...Barnus csupa megfejtésre váró titok akinek minden szeretetmegnyilvánítása olyan izzó öröm ami napokig elkísér.Boti pedig olyan mintha tükörbe pillantanék ...annyira belőlem való,annyira az én vérem hogy néha szinte fáj rápillantani.Ugyanakkor csupa huncutság és vidámság akinek lehetetlen ellenállni,rá muszáj visszamosolyogni még akkor is ha rossz fát tett a tűzre.

Hihetetlen szerencsések vagyunk hogy Ők vannak nekünk :) Igyekszem írni majd a szülinapi buliról is,bár a családi majd csak most hétvégén lesz :) De a lényeget azt hiszem elmondtam.Köszönöm hogy végigolvastátok, még ha néha csapongtam is.

Életjelek

Atyavilág most látom csak hogy már milyen rég nem írtam...valamiért egy hónap volt a fejemben de már kettő is eltelt azóta,sőt...

Pedig nincs semmi bajom,bajunk (a makacs visszatérő náthán kívül a gyerkőcöknél amit két hét ovi után egy hét itthonlét követ ) csak valahogy ellustultam, elkényelmesedtem :) Tudom nem szép ilyet mondani de élvezem a munkanélküliséget...Lassan hat éve voltam 24 órás szolgálatban a fiúk mellett, most élvezem hogy magamra is marad egy kis időm napközben, olvashatok ,fércelgethetek kedvemre.Élvezem hogy Apával többet lehetünk kettesben,ez mindkettőnknek jót tesz :) Na és persze nekiálltam megnézni a kedvenc sorozataimat itt a neten és irulás-pirulás,blogírás helyett általában McCsábítót választottam :)))

Azért mutatom hogy mostanában mik készültek :)

Kulcstartó anyukámnak :) Én terveztem :)

Muffinos kulcstartó,kérésre...

Címkés-zörgős babajátékok,saját ötlet alapján :)

Persze pasis változatban is elkészültek :)

Kokárdák helyett...

Tilda madárka gyapjúfilcből...kedvenc

és pamutvászonból :)

Fércnyuszkó 

Tildás szívkoszorú

gyapjúfilc tojások,színesek,vidámak,jóidőrevágyódósak :)

Készült még több dolog is majd azokat is megmutatom de most gyorsan írok egy új bejegyzést mielőtt kifutok az időből :)