Fura egy időjárás volt a mai...a reggeli borongós,szeles szürkeség után kisütött a nap de a felhők csak jöttek-mentek rendületlenül...valahogy a kedvem is ilyen volt ma,ha ránéztem a fiúkra akkor kisütött bennem is a nap,de ha eszembe jutott a múlt hét...hát nagyon sokszor elfelhősödtem én is :(
Rossz ha az ember olyan valakiben csalódik akit mindennél jobban szeret.:(
Ráadásul ma fél éve...pont ma..hogy a mi Zozink végleg elment...olyan fiatalon és olyan hirtelen és olyan értelmetlenül hogy a mai napig várom...várom hogy átkiáltson az út túloldaláról amikor megérkezünk anyumhoz...várom hogy odafusson a fiúkhoz egy "ötösre"...úgy szerette a gyerekeket,és neki nem adta meg a sors ezt sem...
Nagyon hiányzik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése