Egy vers margójára

Verset kaptam a kisfiamtól ma ajándékba.Az oviban tanulta,elvileg holnap szabadott volna csak elmondania nekem amikor átadják az anyukáknak a kis apró ajándékokat,de már két napja szavalja-büszkén boldogan.

Anyák napjára (népköltés)

Úgy repültem, mint a madár,
pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked,
pedig kertem sincsen.
A szeretet az én szárnyam,
szívem az én kertem,
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem.

 Aztán mikor anyumnál voltunk,egyszer csak beszaladt pár szál virággal:Anya ezt neked hoztam!Épp kezdtem meghatódni mikor közölte:Ja mégsem,inkább a Maminak!-majd anyum kezébe nyomta és már rohant is...Ám egyszer csak visszafordult és azt mondta:Azért nem te kaptad mert neked sokkal többet hozok!:)

Hát ez volt az én igazi ajándékom,és nem is vágyom többre:)

Készültünk mi is a mai napra,tenyérlenyomatos virágcsokorral,ujjlenyomatos virágos képpel,szétnyíló fényképes tulipánnal...nagy sikerünk volt vele és olyan de olyan örömmel segítettek ,ragasztgattak, mintalyukasztóval virágokat vagdostak ...szeretem ezeket az együtt pepecselős pillanatokat,van hogy Apa is mellénk kuporodik és segít a picinek ragasztgatni:)