2012. február 5., vasárnap

Társasjáték és kényszeresség

Ez a két szó az, amivel mostanában a legjobban jellemezni tudnám Barnust.A társasjátékozás karácsony óta nagy szerelem nála-akkor kapott 4 különböző fajtát, azóta állandóan azokkal akar játszani.Nem érdekli ha épp mosogatok vagy vendégünk van vagy lefekvésidő van.Ő játszani akar és MOST. Amúgy irtó ügyesen játszik, gyönyörűen számol, a szabályokat pár nap alatt teljesen megjegyezte-így a Bogyóbabócás társasnál már elő sem kell vennünk a játékszabályt, az összes rajzhoz tartozó utasítást (kimaradsz egy körből,lépj előre hármat stb.) fejből tudja.
Marika néni az oviban a múltkor azzal fogadott hogy Barnus szó szerint lecseszte az összes gyereket, kioktatta őket hogy "Ti nem is tudtok okosan játszani!" majd lesöpörte a bábukat mérgében a földre...na igen, akarat az van rendesen.Az óvónő ettől függetlenül azt is mondta hogy irtó eszes kis gyerek és a logikája fantasztikus.

Nagyon sokat játszunk a Coloramaval, azt is nagyon szereti, de most a "zsetonos" játék a kedvence.Ez egy Thomasos játék, hasonló a Figurix nevű játékhoz, 3 dobókockával kell játszani, aki előbb találja meg a kidobott kombinációt az gyorsan ráteszi a zsetonját.Akinek először fogy el a hat zsetonja, az nyer.Nos,tegnap először Barnus megvert ebben a játékban.Persze már eddig is volt hogy ő győzött de olyankor egy picit besegítettem én is-magyarán hagytam nyerni, hadd legyen sikerélménye.Tegnap már nem kellett hagynom.

Fantasztikus látni ahogy fejlődik, okosodik.Hihetetlen hogy már lassan négy éves lesz.Néha úgy érzem túl gyorsan megy az idő, jó lenne megállítani...

(A kényszerességről inkább majd legközelebb írok,ez a bejegyzés maradjon meg ilyennek amilyen.:))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése