Mesélünk

Mindennap mesélünk.Ha fáradtak vagyunk vagy nyűgösek,akkor is.Fogalmam sincs honnan hoztam magammal a  könyvek ilyen mértékű szeretetét de nekem egy jó könyv többet ér bármilyen ékszernél.Szeretném ha ezt a szerelmet a fiúk is éreznék...egyenlőre úgy tűnik jó úton haladok.Este általában rutinszerűen alakulnak nálunk a dolgok.Rutin-milyen rideg szó,nem?De néha a rutin,a mindennapi, a megszokott az valami nagyon meghittet jelent.Nekik pedig biztonságot ad,és ez nagyon fontos.Valahogy így zajlik nálunk egy este: rendrakás, vacsi, fürdés, esti tejecske-ivás.Ezután felkucorodunk a nagyágyra és olvasunk,ők ülnek a két oldalamon, beleszuszognak a nyakamba, én pedig élvezem a pillanatot hogy az egész napos rohangálás után milyen nyugodtak...Hétköznap egy mesét "kapnak" esténként,egyik nap a Kicsi választ, másik nap a Nagy.Pénteken és szombaton két mese van-ilyenkor mindegyikük hozza az aktuális kedvencét.Nagyon szeretünk könyvtárba járni: rengeteg jobbnál-jobb gyerekkönyvet tudunk így elolvasni, megvenni pedig azokat szoktam amik különösen tetszenek nekik.Persze ha Apa itthon van akkor az esti mese az ő "reszortja"-én pedig ezt egyáltalán nem bánom, jó látni-hallani így őket, ilyenkor kerek az életem.

Próbálok úgy választani meséket hogy mindkettőjüket lekösse,ez néha nem is olyan egyszerű...Barnus már szívesebben hallgatna hosszabb meséket de Boti még csak két éves és egy igazi sajtkukac...Hála égnek Bogyóékat és Boribont mindketten imádják,hogy a többi Marék Veronika könyvről ne is beszéljünk...Külön nagy öröm nekem hogy a verseket is szeretik,remélem ez megmarad a jövőben is:)

Legutoljára ezt a Julia Donaldson könyvet vettem meg nekik,egy kedves barátnőmnél láttam meg a múlt héten és egyből beleszerettem a kedves-tréfás rigmusokba...most a szekrényben várja hogy Barnus szülinapi ajándéka legyen.Remélem Nekik is tetszeni fog.:)